Sásd

A mai Sásd város területe a bronzkortól lakott hely. A legrégibb idők emlékét a pécsi levéltárban fellelhető temetőre utaló - hamvasztásos sírból előkerült - leletek idézik. A rómaiak idején sűrűn lakott hely (neve Pons Sociorum), a Pannónián áthaladó borostyánkő utak közül a Mursa (Eszék) és Sopianae (Pécs) felől jövőnek itt volt az egyetlen átkelőhelye a sásos, mocsaras vidéken. A település neve is a sás vízinövényre utal. Címerében a név kezdőbetűjét sás növény fogja át a vízililiomot stilizáló heraldikai jellel.

A közigazgatás 2012-ben megvalósított átszervezése következtében Sásd a Hegyháti járás székhelye lett, a Baranya Megyei Kormányhivatal Hegyháti Járási Hivatala 25 település államigazgatási ügyeit intézi Sásdon.

A város önkormányzati hivatala további 7 település (Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Palé, Varga és Vázsnok községek) helyi igazgatási feladatait is ellátja.

A városszervezési, ellátási vonzáskörzete 22 település, közel 15.000 lakossal.

Sásd közlekedési csomópont, a Pécs-Sásd-Budapest vasútvonal, a Pécs-Sásd-Kaposvár-Balaton 66. sz. főút és a Pécs-Sásd-Dombóvár-Siófok-Budapest 611. sz. útvonalak a településen haladnak keresztül.

 

24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább