Metszési ABC - a korona kialakítása és metszése
Az előzőekben az idős kori metszésekről esett szó, most jöjjenek a csemete és fiatal-felnőttkorban történő beavatkozások.

Díszfák esetében a metszést nem a bő és jó minőségű terméshozam érdekében végezzük, hanem a fa egészségi állapotának megőrzése miatt, valamint a minél esztétikusabb megjelenésért, vonatkozzon ez habitusra, virágzatra vagy akár a lombozatra. A korona kialakítását már az első évben kell elkezdeni, tehát már az ültetés után gondoskodni kell róla. Lehetőleg már a vásárlásnál olyan példányt válasszunk, melynek egyenes, felfelé ágazó, erőteljes, 1 darab sudara van. Az a fa, amely elágazik, könnyebben hasad, kevésbé áll ellen a kitettségeknek. Célszerű ebben az esetben is arra törekedni, hogy csak a legerősebb sudár maradjon meg, a többit tőből távolítsuk el. 

A sudár megléte után nagyon fontos a helyes oldalág-rendszer kialakítása. Az alsó részeken 3-4 erősebb oldalágat hagyjunk meg, míg a felsőbb emeleteken elegendő a 2-3 db. Az ágak közötti vízszintes távolság fajtól és fajtától függ, de általánosságban kb. 20-40 cm legyen. Az oldalvesszők végéről harmad-negyedrészt távolítsunk el (általánosságban jó azért megjegyezni, hogy a vastagabb vesszőket hosszabbra, a vékonyabbakat rövidebbre metsszük). 
 
Amikor kiválasztjuk a megfelelő rügyet, melyből a későbbikben a vesszőt majd az ágat szeretnénk kialakítani, jegyezzünk meg egy fontos szabályt: a legerősebb rügy mindig a hajtáscsúcson helyezkedik el, az ág töve felé haladva a rügyek egyre gyengébbek lesznek, míg a legalsók ún. alvórügyek, melyek igen nehezen hajtanak ki. 
 
Válasszunk mindig a lehetőségekhez képest erős, jól beérett rügyet, mert ezekből erős hajtás fog válni. Nagyon fontos szempont a rügyállás: a korona belseje felé álló rügyből befelé növő hajtás lesz, ami beárnyékolhatja a virágzatot, valamint a fellépett fényhiány miatt a termés nem fog beszínesedni (ha van termés). Az oldalirányban álló rügyből keresztbe növő hajtás lesz, amely továbbfejlődve zavarhatja a szomszédait. A metszést közvetlenül a rügy fölött végezzük, a metszlap felülete a vesszőre nézve ferde legyen. Minél vastagabb a hajtás vagy vessző, annál ferdébbre vágjuk. 
 
A vágási felület a rüggyel szemben történjen, felette nagy csonk ne maradjon (kivéve, ha üreges a szár, mert akkor kissé visszaszáradhat), de ügyeljünk, hogy a rügybe se vágjunk bele, mert abban az esetben kiszárad. Ha vastagabb vesszőt kell tőből kimetszenünk, akkor azt mindenképp ún. ággyűrűre (elágazásoknál egy gyűrű alakú rész veszi körül az ágat) vágjuk vissza. Nem szabad közvetlenül belemetszeni a gyűrűbe, annak szélénél történjen a vágás, különben a seb nem tud beforrni. 
 
Az első évben általában nem végzünk a korona kialakításával, ehhez általánosan 4-5 év szükséges. A legalsó „emeletet", tehát a korona legalját fajra jellemző magasságban alakítsuk ki. Vigyázzunk, mert néhány faj érzékeny a törzs idő előtti feltisztítására!, pl: gyertyán és a bükk. Egy pár év elteltével a törzsük magától fel fog kopaszodni, az erős oldalágak árnyékolják a tőből eredőket, majd azok fokozatosan elmaradnak. Amikor már dekoratív, élete teljében lévő díszfa tetszeleg a kertünkben, már csak a fenntartó metszéssel kell megtartani a kialakult egyensúlyt. A beteg, befelé növő, elöregedett vagy egymást beárnyékoló részeket távolítsuk csak el. Ekkor már elmondható az, hogy a díszfák esete ellentétes a gyümölcsökével: csak a legszükségesebb esetben metsszük őket!
2016-ban is díjazták a legvirágosabb településeket
November 18-án, Kaposváron osztottuk ki Virágos Magyarország 2016 díjakat és különdíjakat. Elismerésben részesültek... tovább
Mosonmagyaróváron és Dunakilitin járt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének zsűrije
2016 júliusában huszonhatodik  ... tovább

Mert közös a Világunk - Környezetszépítő akció az esélyegyenlőség kertjében
Öt éve sikeres a Városgondnokság  ... tovább