Mi is az a komposzt?
Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett.

A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő. A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába. Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok) környezettudatos magatartásának fejlődését. 

Miből készíthetünk komposztot?
- kaszálék, lomb, avar
- ágnyesedék (max.: 5 cm vastag és 5 cm hosszú lehet)
- gyümölcs és zöldség maradék (pl. almacsutka, burgonyahéj)
- virágok, évelőnövények
- kávézacc, teafű
- tojáshéj (apróra törve)
- növényevő kisállatok ürüléke, természetes alapú alom
- kis mennyiségben: apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj
 
Mi nem kerülhet a komposztba?
- építési törmelék
- vegyszerrel kezelt faáru
- húsmaradék, olaj
- üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék
 
Mi kell a komposztkészítéshez?
- komposztláda 
- vásárolhatunk, vagy magunk készíthetünk komposztládát deszkából, illetve téglából. Nagyobb kert esetén (200-300 m2) célszerűbb komposztprizmát készíteni. Minimum 80 cm-es legyen egy-egy oldala!
- metszőolló, esetleg aprítógép
- rosta szitáláshoz
- kerti föld a rétegezéshez, takaráshoz
- "Zeolit" ásványi anyag, amely nedvszívó és szagtalanító (ajánlott)
- "Alginit" ásványi anyag, amelynek sok tápeleme hasznos a növények számára
 
Hogyan készül a jó komposzt?
- Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
- Friss hulladék hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített zöldhulladékot!
- 20 cm-ként alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest kiszáradását.
- Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani.
- Nem szárad ki a komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
- Maximum 1 méter magasságig rétegezzük a komposztot!
- A lehullott falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
- Nem rothad meg a komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
- Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.
 
Mire használhatjuk a komposztot?
- Kertben kitűnő anyaga talajjavításhoz.
- Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
- Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
- Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.
2016-ban is díjazták a legvirágosabb településeket
November 18-án, Kaposváron osztottuk ki Virágos Magyarország 2016 díjakat és különdíjakat. Elismerésben részesültek... tovább
Mosonmagyaróváron és Dunakilitin járt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének zsűrije
2016 júliusában huszonhatodik  ... tovább

Mert közös a Világunk - Környezetszépítő akció az esélyegyenlőség kertjében
Öt éve sikeres a Városgondnokság  ... tovább