Mi is az a komposzt?
Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett.

A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő. A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába. Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok) környezettudatos magatartásának fejlődését. 

Miből készíthetünk komposztot?
- kaszálék, lomb, avar
- ágnyesedék (max.: 5 cm vastag és 5 cm hosszú lehet)
- gyümölcs és zöldség maradék (pl. almacsutka, burgonyahéj)
- virágok, évelőnövények
- kávézacc, teafű
- tojáshéj (apróra törve)
- növényevő kisállatok ürüléke, természetes alapú alom
- kis mennyiségben: apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj
 
Mi nem kerülhet a komposztba?
- építési törmelék
- vegyszerrel kezelt faáru
- húsmaradék, olaj
- üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék
 
Mi kell a komposztkészítéshez?
- komposztláda 
- vásárolhatunk, vagy magunk készíthetünk komposztládát deszkából, illetve téglából. Nagyobb kert esetén (200-300 m2) célszerűbb komposztprizmát készíteni. Minimum 80 cm-es legyen egy-egy oldala!
- metszőolló, esetleg aprítógép
- rosta szitáláshoz
- kerti föld a rétegezéshez, takaráshoz
- "Zeolit" ásványi anyag, amely nedvszívó és szagtalanító (ajánlott)
- "Alginit" ásványi anyag, amelynek sok tápeleme hasznos a növények számára
 
Hogyan készül a jó komposzt?
- Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
- Friss hulladék hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített zöldhulladékot!
- 20 cm-ként alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest kiszáradását.
- Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani.
- Nem szárad ki a komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
- Maximum 1 méter magasságig rétegezzük a komposztot!
- A lehullott falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
- Nem rothad meg a komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
- Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.
 
Mire használhatjuk a komposztot?
- Kertben kitűnő anyaga talajjavításhoz.
- Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
- Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
- Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.
24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább