Kiskassa

A község Baranya megyében, a megyeszékhelytől délre-délkeletre terül el. Földrajzi értelemben a Mecsek-hegység és a Villányi- hegység közötti terület része. Vasútvonal a közelében nem halad el, megközelítése közúton lehetséges, a Pécs-Villány közötti 5711-es számú úton, Újpetre előtti elágazással. Az itt kezdődő bekötőút Kiskassáig való távolsága 4 km.

A község zsáktelepülés, hiszen a bekötőút a településnél véget ér, így átmenő forgalma nincs. A tömegközlekedést falujáró autóbusszal bonyolítják le. Kiskassa Siklóstól és Pécstől egyaránt kb. 30-30 km- re fekszik.

Kiskassa szép természeti környezetben, egy kis völgyben és domboldalon helyezkedik el. Az itt lakók igen sokat tesznek környezetük szépítéséért. A modern családi házak mellett sok még a régi német falusi építkezésre jellemző lakóház.

A község neve először 1332–1337 között a pápai tizedlajstromban tűnik fel, először Kacha alakban. Valószínőleg Kasa, Kosa személynévhez kötődik, amelyhez a „sa" képző járult. A „kis" előtag megkülönböztető szerepű, a helység méretére utal.

A település a XIV. században a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1691-ben Boszniából jött rácok telepedtek le itt, de a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli vidékre menekültek, majd 1712-ben visszatértek. Ezután a Batthyányiak szerezték meg. 1740 körül a falu teljes népessége kicserélődött, német telepesek érkeztek a településre. A XIX. század második felétől a falunak kevés nem német lakosa is volt. A második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették.

A lakosság római katolikus vallású. Temploma 1771-ben épült, Szent Anna tiszteletére szentelték