Jászfényszaru

Jászfényszaru közel hatezer lélekszámú kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászság észak-nyugati szélén, Pest és Heves megyékkel határosan.A város nevét a Zagyva szarv alakú (szarv – „szaru") homokos, fövenyes (föveny – „fény") területéről kaphatta.

A jászok egy csoportját IV. Béla király a tatárjárás után 1246 körül telepítette le a Zagyva-folyó völgyébe, a mai Jászság területére. A települést a fennmaradt oklevelek 1459-től önálló jász székként említik. A középkori virágzásnak a török támadások vetettek végett, a település 1557-ben elpusztult. 1702-ben I. Lipót zálogba adta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek, így kiváltságaikat elveszítették, jobbágysorba süllyedtek. 1745-ben hatalmas anyagi áldozatok árán sikerült megváltani Mária Teréziától a kiváltságokat. Ez a redemptió. Ez után komoly gazdasági fejlődés indult meg a Jászságban. 1831-ben a település I. Ferenc királytól mezővárosi rangot kapott. 1871-ben Jászfényszaru nagyközségként lett besorolva. 1876-ban a jász föld beolvasztásra került az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok megyébe.

A XX. században a nagyközség rengeteget fejlődött. A városi címet Jászfényszaru 1993. január 1-ben kapta meg.

24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább