Kerti felkészülés a télre
Az eddigi kellemes, szinte tavaszias időjárás ajándék volt a lelkes kertészeknek. De az idő múlik, és lassanként nem kerülhetjük el a biztosan beköszöntő hideget. A reggelek csípősek, és az éjszaka előforduló fagy nemsokára már nemcsak éjjeli vendég lesz.

Minthogy családunkat is felkészítjük a hideg időre, tegyük ezt kertünkkel is, hogy a tavaszi rügyfakadáskor ne érjen minket csalódás. Mindnyájan találkoztunk már olyan növénnyel, ami ugyan télálló, de mégis kifagyott a hosszú fagyok alatt. A védekezés során másképpen kell eljárnunk a lombhullató, az örökzöld, és természetesen a fagyra érzékeny növényekkel. 

A lombhullatók ősszel levelük elhagyása után kezdik meg "téli álmukat", ilyenkor a legnagyobb kárt mi okozhatjuk azzal, ha megpróbáljuk őket a fagytól megvédeni, és valamilyen nem légáteresztő anyaggal (pl. műanyag fóliával) takarjuk be a növényeket. A rügyek ilyenkor nem jutnak elég oxigénhez, szószerint megfulladnak, és emiatt marad el tavasszal a rügyfakadás. Az ő esetükben a téli időszakban nem a hideg okozta kár ellen kell fellépnünk, hanem ez erős szél, és a hó okozta problémák ellen. A nehéz hótömeg, és a viharos erős szél gyakran töri le a vesszőket, ekkor távolítsuk el a letört ágakat, és szakszerűen lássuk el a sebet. 
 
Sajnos egyre gyakrabban fordul elő a téli időszak beálltával az ónos eső okozta probléma is. Ez a páncél szintén a fent említett oxigén felvételt akadályozza. Ebben az esetben a jégréteget próbáljuk meg eltávolítani, erős ütögetés mellett a páncél megtörik, és vesszőnk fellélegezhet. Ha a fa törzsét is meg szeretnénk óvni, tegyük ezt bármilyen természetes anyaggal (nád, venyige, kukoricaszárat ne használjunk, mert állatok telepedhetnek meg benne), drótfonattal, vagy műanyag törzsvédővel. Soha ne használjunk nem légáteresztő anyagot, ugyanúgy, mint az előző esetben sem. 
 
A legintenzívebb téli előkészületet, és odafigyelést az örökzöldek igénylik. Ezek a növények télen is folytatják anyagcseréjüket, ilyenkor minimálisan ugyan, de párologtatnak. A gyakran bekövetkezett téli fenyőpusztulásért tehát nem a fagy a felelős, hanem a vízhiány, mert a fagyott talajból nem képesek felvenni a nedvességet. Hosszan tartó fagy után, mikor a jégpáncél miatt lehetetlen a vízfelvétel, nagyon fontos, hogy öntözzük meg a növényeket. Az öntözés, többször kis adagokban történjen, így ellenállóbb lesz a fenyőnk, és ezzel a túl nagy adag öntözővíz okozta gyökérrothadást is elkerüljük. A tűlevelűeknél nemcsak a kiszáradás, hanem a téli erős napsugárzás is okozhat problémát. Ez főleg a fiatal növényekre igaz, ezért ne mulasszuk el ezek árnyékolását. 
 
A téli felkészüléskor már novemberben érdemes gondolni a havazásra. A havazás két problémát okozhat kertünk tűlevelű növényei számára. Az első a hónyomás okozta károsodás. A különféle tujákat, oszlopos borókákat kössük össze, mert a hó súlya letöri, szétnyomja a hajtásokat. A kötözés ne legyen túl szoros, mert a lombfelület ilyenkor könnyen befülledhet. 
 
A második hó okozta kár sajnos a saját rossz szokásainknak köszönhető. A lefagyott kocsibejárót és járdát a legtöbb házban még mindig sóval szórják fel. Hatékonynak ugyan hatékony, de rendkívül sok káros hatása van. Az ellapátolt havat a kert növényei alá hordjuk, itt felhalmozódik az általunk kiadagolt só, majd a növények egészsége fokozatosan leromlik, míg végül elpusztul. 
 
Használjunk helyette inkább homokot, fűrészport, vagy egy rendkívül hasznos "kettő az egyben" anyagot: a pétisót. A növények pompáznak tőle, a hó pedig elolvad. Ha semmiképpen nem kerülhetjük el a sózást, akkor telepítsünk az út mellé ún. sótűrő növényfajokat, úgymint: kerti tamariska, keskenylevelű ezüstfa, cserjés pimpó, hóbogyó. 
 
Végül egy fontos, sajnos elkerülhetetlen, ám bosszantó őszi munka, melyet az okos kertész a javára is fordíthat: az őszi lombseprés. Ha a megfelelő helyen, és nem túl vastagon hagyjuk a lombot, akkor kiváló téli védelmet nyújt. Örökzöldek alá, évelőágyásokra takaróként, rózsák tövéhez, fiatal cserjék, fák tövéhez gereblyézzük össze a leveleket, és hogy ne fújja el a szél, hajítsunk rá egy lapát földet is. A maradékot gyűjtsük a komposzttárolóba (kivéve a dió és tölgy levelét), remek komposztföld válik majd belőle.
24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább