Encs

Fekvése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében, a Hernád völgyében nyugatról a Csereháti dombvidékkel, keletről pedig az Eperjes-Tokaji hegylánccal határolva, 25,7 km2 területen elterülve fekszik.

 

Története:

Régészeti ásatások azt igazolják, hogy már 6 évezreddel ezelőtt emberlakta település volt a város mai helyén. Ezt követően is minden történelmi korszakban éltek emberek a vidéken, és birtokba vette a honfoglaló magyarság. Az államalapítás után a terület Újvár megye része lett.

Elnevezése először 1219.-ben az újvári ispán poroszlójának nevében tűnik fel Hensy névalakban.

Zsigmond-király (1387-1438) csereadományként adja 1409-ben Özdögei Besenyő Pálnak és Sáfár Istvánnak Kaproncza váráért és a somogyi vámért. Olnodi Czudar Jakab familiárisaival 1450 körül kirabolta, és a tornai uradalomhoz csatolta.

A XVI. században fejlődésnek indult, jobbágyai új területeket vesznek igénybe (1564.-ben már van malma).

Eger eleste után a török nem kímélte, a sok zaklatás során meghódolt, és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság nagy része. A törökök 1667.-ben az itt lévő udvarházat porig égették és az állomásozó német helyőrséget szétkergették.

A Wesselényi-féle (1666) főúri összeesküvésben játszott szerepe miatt a király elkobozta a várkastély vízimalmát.

A Rákóczi szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye, ami miatt Rabutin generalis martalócai 1706.-ban a jobbágyok vermeit kifosztották és felégették. A települést 1715.-ben alig lakják, majdnem teljesen kihalt, egy jobbágy családot említ az akkori összeírás. A következő öt évben Kassa környékéről települnek be emberek.

A települést 1860.-ban eléri a vasútvonal, amely előlendíti a fejlődését. Az 1880-as évben postahivatal és távíró állomás, a század utolsó éveiben takarékpénztára létesült. Az 1890.-es évektől jelentős állattenyésztő hely, ami miatt Forróról áthelyezik ide az Országos Állatvásárok megrendezési jogát.

A Tánácsköztársaság (1919) ideje alatt a belügyi népbiztos rendeletére járási székhely lett, és ezzel párhuzamosan 1920-tól, a Trianoni terület elcsatolás miatt Abaúj vármegye legjobban fejlődő települése lett.

 

A II Világháború utolsó időszakában itt gyűjtötték össze a környékbeli zsidókat, a munkaszolgálatosokat és innen szállították Kassára. A település 1944. december 16.-án szabadul fel.

Az abaújszántói, az encsi, és a szikszói járásokat 1962.-ben Encs központtal egyesítették és ezzel az ország egyik legnagyobb járási székhelye lett, aminek következtében 1970.-ben nagyközségi rangot kapott

Encs 1984. január 1-én a járások megszűnésével városi rangot kapott, és ezzel egyidejűleg egyesült Abaújdevecsr, Fügöd, és Gibárt településekkel.

A demokratikus rendszerváltás (1989) következtében létrejött az önkormányzata és polgármesteri hivatala szerveződött. A csatolt településrészeknek (1994) a hatékony munkavégzés érdekében településrészi önkormányzat jött létre.

A térség gazdasági fejlesztése érdekében a település iparterületén 2000-ben létrejött az Encsi Ipari Park.

A terület összehangolt fejlesztése érdekében 2004-ben Encsi központtal létrejött az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás. Gibárt településrész 2006-tól önálló településként működik.

Jelenleg a város a 30 települést magába foglaló Encsi járás közigazgatási- kereskedelmi –és közlekedési központja.

24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább