Budapest legvirágosabb kerülete: a Józsefváros
Idén is szeptember 27-én, a Turizmus Világnapján rendezték meg a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny díjkiosztó ünnepségét. A "Legvirágosabb budapesti kerület" kategória aranyérmese a Józsefváros, azaz Budapest VIII. kerülete lett, ahol - számos közpark mellett - a történelmi atmoszférájú Múzeumkertet, az irodalmi ihletésű Füvészkertet, a sportos arcélű Orczy-kertet és olyan megújult, megszépült köztereket találunk, mint a Gutenberg, a Teleki vagy a Kálvária tér.

Józsefvárosban az elmúlt években összesen 30 hektárnyi közterületi zöldfelületet újítottak fel, köztük a 32-esek terét, a Muzsikus cigányok parkját, vagy a bevezetőben is említett Teleki László teret.

Az Önkormányzat a "nyolcker" imázsával leszámolva, tiszta, átlátható, élhető kerületet alakított ki rengeteg munkával és lelkesedéssel. Az utóbbi években forradalmi változások zajlottak le Budapest e gazdag múltú kerületében, és a városrész néhány év leforgása alatt - talán nem túlzás ezt állítani - visszanyerte régi, az évtizedek során kissé megfakult fényét. Az urbanisztikai bravúrnak számító Corvin negyed a kerület megújulásának "zászlóshajójával", a Corvin sétánnyal, a rohamléptekben csinosodó Palotanegyed, szívében a lüktető, mediterrán atmoszférájú Mikszáth térrel, a gombamód szaporodó kávéházak, romkocsmák, borbárok és bisztrók, az újragondolt, korszerűsített Füvészkert és a méltó helyére került Magyar Természettudományi Múzeum, a negyedik születésnapját ünneplő Orczy Kalandpark, az újjászületett Erkel Színház, az életre kelő tűzfalak, na és persze a kerületet átszelő 4-es metróvonal egytől egyig azt bizonyítja, hogy ha európai színvonalú turisztikai élményt, szép és rendezett környezetet, vonzó városképet kínáló negyedeket keresünk, akkor ma már nem csak a szigorú értelemben vett Belváros szűk határain belül kell gondolkodjunk.

Bizonyára ezeket a kiemelkedő eredményeket mérlegelték a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny ítészei, amikor a tizenkét rajthoz álló fővárosi kerület közül a VIII. kerület számára ítélték oda az aranyérmet. A verseny jó példája annak, hogy a virágosítás, kertészkedés milyen – hosszú távon is jól működő – közösségeket kovácsolhat, ezek munkája pedig a település turizmusára is pozitívan hat. Alábbiakban arra invitálunk mindenkit, keljen most útra velünk, fedezzük fel együtt az újjászülető Józsefvárost!

Budapest régi-új ékköve: a Palotanegyed

A Józsefváros - Budapest legtöbb belső kerületéhez hasonlóan -, belső, középső és külső negyedekre tagolódik. A Nagykörúton belüli terület, vagyis a Palotanegyed Budapest VIII. kerületének belvárosa, a pesti belváros közvetlen folytatása, melynek déli, Baross utcához közelebb eső oldala igazi gasztro-kulturális csomóponttá vált az évek során.

A helyi vendéglátók szinte minden hónapban szerveznek egy-egy mini fesztivált, melynek keretében valamilyen gasztronómiai különlegességet vagy egy nemzeti konyhát helyeznek a középpontba. A negyed szellemi-kulturális és lelkiségi erőcentruma a Mikszáth Kálmán tér környékére koncentrálódik, a tér közelében találjuk ugyanis a Szabó Ervin Főkönyvtárat, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karát, valamint a jezsuita rend egykori Kongregációs Otthonában megnyitott Párbeszéd Házát, utcafrontján a Loyola Caféval. A Mikszáth tér impozáns díszletei között ősszel és a tavasztól kora nyárig tartó szorgalmi időszakban egyetemi hallgatók folytatják "világmegváltó" eszmecseréiket, s éppen ez teszi a teret oly hangulatossá. A Palotanegyed egyébként a népszerű és felkapott tematikus városnéző irodák kedvelt úticélja, számos exkluzív építészet- és irodalomtörténeti séta kiindulópontja is.

A Füvészkert-Ludovika tér-Orczy kert "zöld háromszöge"

Mindannyiunk ifjúkori olvasmányélménye Molnár Ferenc világhírű regénye, a Pál utcai fiúk, melynek ikonikus helyszíne az ELTE Füvészkertje. Könnyű elcsábulni egy napfényes őszi délutánon a VIII. kerületnek ebbe a rejtett zugába, a 150 éves páfrányfenyők, színpompás virágok, illatozó cserjék és hangulatos műromok közé. Séta közben kigyönyörködhetjük magunkat a kert Európa-szerte páratlan kaktusz- és orchideagyűjteményében is. Magyarországon, növénykertben elsőként itt alkalmaztak hangos vezetőeszközt, mely a kert 15 fontos állomásán vezeti végig a látogatót magyar és angol nyelven. Érdekessége, hogy GPS-technológiával kiegészítve nem egy előre meghatározott útvonalat járhatunk be, hanem a parkban szabadon sétálva, mindig az éppen aktuális látnivalókat ismerteti.

A Korányi Sándor utca túlsó oldalán épült a mára látványosan felújított, régi fényében tündöklő Ludoviceum, amelynek főépületében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működik. Az egykori fedett lovarda, majd Alfa Mozi - a föld alatt jelentősen kiterjesztve és a főépülettel összekötve - teljeskörű felújítását követően vált alkalmassá a Magyar Természettudományi Múzeum gazdagodó gyűjteményeinek méltó elhelyezésére. Magyarország legnagyobb természetrajzi, ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani gyűjteménye korábban Budapest hat (!) különböző pontján volt szerteszórva, míg ma az összerendezett, újragondolt kiállítási anyag egyszerre tanít és szórakoztat. A Múzeum új szenzációja a 2015. május 17-ig látható Múmiavilág kiállítás, ahol a világ különböző részeiről, különböző időben, különböző módszerekkel mumifikált múmiákat láthatunk. A mintegy 28 múmia - így együtt - nagy valószínűséggel most látható utoljára Európában.

Ha már beteltünk a múmiákkal és ősleletekkel, élő és fosszilis növényekkel, botanikai ritkaságokkal, és ügyességünket szeretnénk inkább próbára tenni, akkor innen mindössze 200 méterre találjuk az Orczy Kalandpark mászópályáit, ügyességi játékait, extrém létráit. A kalandpark kora tavasztól késő őszig, nyári idényben és iskolaszüneti időszakban naponta, egyébként pedig péntektől vasárnapig áll nyitva a látogatók előtt. Budapest eddig még kevéssé felfedezett, ámde méretes közparkját, az Orczy-kertet a park sétaút-hálózata segítségével könnyen bejárhatjuk. Érdemes benne hosszabban is elidőzni, mert a park területén található foci-, futó- és kosárlabdapálya, kis KRESZ-park (gyerekeknek kerékpárral, rollerrel ideális), továbbá egy erdei futópálya és egy hangulatos tó is, amelyek egyaránt a felüdülésünket szolgálják. Érdekes fejezete a park múltjának, hogy 1997-ben itt forgatták Tímár Péter: Csinibaba című filmjének egyes jeleneteit.

Józsefváros "Rózsadombja"

Kevesen tudják, hogy a VIII. kerületnek kertvárosa is van, széles, családi házas utcákkal, mégpedig a Tisztviselőtelep. A kisvárosias hangulatú városnegyedet kialakulása korában, száz évvel ezelőtt a "legintelligensebb falu"-ként emlegették a budapestiek. Az Orczy út, az egykori Ganz gyár, a Népliget és az Üllői út által határolt, "pesti Rózsadomb"-ként fogalommá vált kertvárosi negyedecske azonban alapvetően nem a korabeli gazdagok kezdeményezésére épült fel, hanem épp ellenkezőleg: kispénzű tisztviselők számára.

A virágzó polgári városnegyed szélén, a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt nyitotta meg kapuit 1911-ben a Tisztviselőtelepi Főgimnázium, a szecessziós „tündérpalota", ahol Babits Mihály is tanított. Az épületben ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum működik, melynek állandó, mindenki előtt nyitva álló kiállítása "Orbis Pictus - Szemléltetés az iskolákban" címmel, keddtől-szombatig várja a látogatókat. A telep szívében álló, monumentális Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot 1931-ben szentelték fel. A Lechner Ödön által tervezett, kupolás templomépület érdekessége, hogy az esztergomi bazilika formái köszönnek vissza rajta. Jelenleg az egész Tisztviselőtelep műemléki védettség alatt áll. Hagyományosan erős errefelé a civil, önszerveződő egyesületi élet; az itt élők igazán magukénak érzik: gondozzák, szépítik, virágosítják(!) városrészüket, amelyet talán éppen viszonylagos elszigeteltsége tesz annyira egyedülállóan bájossá és autentikussá még Józsefváros többi részével összehasonlítva is.

Józsefváros, ahol a kultúra is otthonra talál

A "Legvirágosabb fővárosi kerület" turisztikai vonzerejét feltáró cikk nem lenne teljes, ha az élhető városi környezet, a legváltozatosabb igényeket kielégítő zöldfelületek, vendéglátó negyedek mellett nem tennénk említést Józsefváros példátlanul gazdag kulturális életéről. A József körúton működő Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont - funkcióját tekintve - nem kevesebb, mint "a kultúra és a művészet szigete Józsefváros szívében". Itt szervezik az önkormányzat számos nagyrendezvényét, a kerületi fesztiválokat, a kortárs magyar képzőművészek színe-java kap bemutatkozási lehetőséget az intézmény falain belül, s az elmúlt időszakban itt láthattuk Aba-Novák Vilmos képeit is.

Józsefváros - a már említett múzeumok és kiállítóhelyek mellett - két nagy, országos hírű és vonzerejű filmpalotával, valamint három állandó színházzal büszkélkedhet. A Corvin sétány kapujában emelkedő Corvin Budapest Filmpalota az egykori Corvin Mozi átalakításával vált a budapesti mozilátogató közönség ikonikus szórakozóhelyévé. A hely szellemét meghatározza az '56-os forradalom leghevesebb fegyveres küzdelmeinek és a Corvin közi felkelőknek az emlékezete, akiknek példátlan hősiességére mintegy 18 emléktábla - köztük Nagy Imre és mártírtársainak emléktáblája és az 1956-os pesti srác emlékműve - hívja fel a figyelmet a mozi falán, illetőleg a bejáratnál.

A legjelesebb nemzeti és nemzetközi filmes fesztiválok színhelye is a Józsefváros: az Uránia Nemzeti Filmszínház a hazai mozik sorában az egyedüli olyan kulturális centrum, amelynek legfontosabb feladata a magyar és az európai filmértékek, a kortárs és a klasszikus filmművészet kincseinek bemutatása és műsoron tartása. Itt a VIII. kerületben, a Kálvária téren talált állandó otthonra 14 év színjátszás után a Turay Ida Színház, melynek társulatában olyan nevek játszanak, mint Pásztor Erzsi, Benkő Péter, Berkes Gábor, Keresztes Ildikó, Bencze Ilona színművészek. 1997 óta állandó társulattal rendelkezik az Üllői úti Bárka Színház is, melynek műemlék jellegű épülete a 20. század első felében még az itt működő Ludovika vívótermeként funkcionált.

A kerület mégis az újjászületett Erkel Színházra lehet a legbüszkébb, amely méltányos helyárakon kínál az Operaház előadásainak igényességéhez mérhető kulturális élményeket a zenebarátok legszélesebb rétege számára. 1.819 férőhelyével ma is Budapest legnagyobb befogadóképességű színházaként, egyfajta „népoperaként" folytatja működését, újra megjelenve a nemzetközi operajátszás térképén. A színház közvetlen közelében metróállomás is létesült, méghozzá az új, 4-es metró vonalán (II. János Pál pápa tér), így könnyen és kényelmesen megközelíthetővé vált a város legkülönbözőbb pontjairól.

Józsefváros fejlesztésének története itt azonban nem ér véget, hiszen hamarosan újabb turisztikai attrakciókat vehetnek birtokba az érdeklődők: a Teleki László tér környékének presztízse például folyamatosan felértékelődőben van, ami összefügg azzal, hogy a Holokauszt Emlékév jegyében rövidesen megnyílik a tragédia gyermek áldozatainak emlékét őrző intézmény, Sorsok Háza néven. Az új múzeumnak az egykori Józsefvárosi pályaudvar újragondolt terei adnak majd otthont.

2016-ban is díjazták a legvirágosabb településeket
November 18-án, Kaposváron osztottuk ki Virágos Magyarország 2016 díjakat és különdíjakat. Elismerésben részesültek... tovább
Mosonmagyaróváron és Dunakilitin járt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének zsűrije
2016 júliusában huszonhatodik  ... tovább

Mert közös a Világunk - Környezetszépítő akció az esélyegyenlőség kertjében
Öt éve sikeres a Városgondnokság  ... tovább