Báta

Báta

 

Tolna megye déli csücskében kanyargó Duna ágak, susogó nádasok fölött, erdőkoszorúzta területen áll Báta, melynek területe már Krisztus születése előtt több évezreddel lakott vidék volt. A település neve víznévből ered, jelentése „mocsár". Első írásos említése Bátatő néven a pécsváradi apátság 1015. évi privilégium levelében szerepelt, mint halászfalu. Szent László király bencés apátságot alapított a félpogány besenyők megtérítésére, melyet a „Szent Vér ereklye"  tett országszerte híressé. IV. Jenő pápa 1434-ben kiadott levelében búcsút engedélyezett azoknak, kik Úrnapján gyóntak és áldoztak a bencésrend bátai templomában, hol e napon tiszteletre van kitéve „Krisztusnak a szentostyából kifolyt csodás vére". Hunyadi János 1441-ben a „bátai síkon" verte szét a fellázadt bárók csapatát, s ettől kezdve Báta a Hunyadi-ház felragyogásának csillagát jelentette, s a család számára közkedvelt hellyé vált. Közel hatszáz éve, hogy búcsúhely lett a Szentvér temploma, mely kétszáz éven át vonzotta magához a vallásos lelkeket.  II. Lajos a végzetes mohácsi csata előtt, a bátai apátságba hullott térdre, gyónt, és áldozott. A nagy temetőbe a Szentvér oltáráról indult a vértanú sereg.

A település lakossága a történelem folyamán két vallási felekezetre bomlott. A Rákóczi-szabadságharc alatt felégették a települést, így 1709-ben református vallású lakosokat telepítettek be a falu alsó részébe, bátaias nevén az „Alszögbe". Évtizedekkel később felépítették az első imaházukat, majd 1805-ben két tanteremmel az iskolát.

A katolikus lakosság 1879-ben építette első iskoláját, s a közel négy kilométer hosszú főutcát az 1890-es években kövezték le. Az egykori apátság helyén 1939-ben épült fel a Szent Vér templom, mely megőrizte régi ismertségét.

 

A község lakosságszáma 1.801 fő, közigazgatási területe: 6.125 ha. Zsáktelepülés révén őrzi sajátos hagyományait, a modern épületek mellett a 19. század első felében épült lakóházak szépsége sok idelátogatót ámulatba ejt, megmentésük ma már szívügye lett a községnek. Báta látványosságai közé tartozik a Tájház, a Halászmúzeum, a felújított református iskolában működő Fekete Gólya Ház és Múzeum, Czencz János Galéria, a Fazekas múzeum - Kerámia műhely, Somosi-kápolna, Szentvér templom, Szent-Mihály templom, a Református templom, a Kálvária és az 1956-os árvízkor is működő Szivattyútelep.

 

A településen állandósodott a közösségi színterek, a Művelődési Ház, az egyházi területek és templomkertek parkosítása, felvirágoztatása. 2011. augusztus 20-án került sor Hunyadi János szobrának felavatására a Polgármesteri Hivatal mellett kialakított Hunyadi téren. Október 22-én pedig Hunyadi Mátyás mellszobrát avatta fel a község, amelyet a Honvéd Hagyományőrző Egyesület adományozott a település számára. A szobor a Művelődési Ház melletti parkban került elhelyezésre.

 

Mindezek mellett, a település határában fekvő Duna Dráva Nemzeti Park, a Gemenci erdő és a Duna folyása ígér páratlan természeti és turisztikai látnivalót a halászat, a vadászat vagy az erdei túrák szerelemeseinek. Mi sem jelzi jobban a lakosság aktivitását, mint az a tény, hogy a településen 13 non-profit egyesület működik állandó jelleggel. Folyamatosak a sárközi népi kultúrán alapuló kézműves foglalkozások, a falunapok és fesztivál programok, melyek szeretettel várják az idelátogatókat

24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább