Albertirsa

Albertirsa, ez a gyarapodó népességű, manapság mintegy 12.600 főt számláló kisváros, Budapest központjától déli, dél-keleti irányban ötven, a Ferihegyi repülőtértől harminchárom kilométerre, a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti fővonal és az M4-es főút mellett található.

Természeti adottságai érdekesek, hiszen a Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék és az Alföld találkozásánál fekszik. A magasabb és a mélyebb területeket a Gerje patak völgye választja el egymástól.

Az északi határában húzódó dombvidék mélyén megbúvó völgyek közül elsősorban az ún. Hársas és a Dolina nyújt kellemes, helyenként hegyvidéki környezetre emlékeztető látványt. Mindkettő területén számos védett, hazánkban ritkaságnak számító növény és állatfaj egyedeivel találkozhat a kiránduló.

Lelkes helyi természetbarátok erre a környezeti értékre alapozva hívták életre 2003-ban az ún. Dolina teljesítménytúrát, melynek tíz, húsz és ötven kilométeres távján minden bátor vállalkozó kipróbálhatja állóképességét. A túra esztendőnként április hónapban kerül megrendezésre.

Kiemelt figyelmet érdemel a Dolina-völgy dél-keleti végében található löszfal, melyben Közép-Európa egyik legnagyobb gyurgyalag fészkelő helye található.

A paradicsommadarak csoportjába tartozó színpompás „gyurgyóka" május elejétől szeptemberig tanyázik itt.

A dombokról (vagy ahogyan a helybéliek mondják: „Hegyekről") déli irányban lesétálva, utunkat az M4. számú országút keresztezi.

Sétánkat folytatva, még a Gerje patak előtt rátalálunk a város egyik legféltettebb kincsére, a gyógyvizű strandra.

A május elsejétől szeptember tizenötödikéig üzemelő fürdő jelenleg öt medencével várja a felüdülni és gyógyulni vágyó vendégeket. Kiváló összetételű, 39 °C-os vize elsősorban a mozgásszervi betegségekben szenvedőkön segít, de mérhető nőgyógyászati hatása is.

A strandot elhagyva, kétszáz méteren belül áthaladunk a Gerje hídján. Innen hasonló távolságot megtéve, máris a város házai között találjuk magunkat.

Amennyiben a második keresztutcán jobbra (nyugati irányba) fordulunk, könnyen ráakadunk a zömében szlovák nemzetiségű ősök életkörülményeinek emléket állító faluházra. Érdemes itt megpihenni, a ház lelkes, ízes adomákat boldogan előadó gondnoknőjének történeteit hallgatva kiszakadni kicsit a rohanó idő sodrából, s elmerengeni múlton és jelenen.

A szerelmi bájitalként kínált „krampampula" és az ízes „kapusznyik", esetleg „herőke" kóstolása után ballagjunk el egyszerűen az utca (nomen est omen: Tó utca) végére. Igazán hangulatos, bájos kis horgásztavat találunk itt, korabeli feljegyzések szerint az ország egyik legrégibb halastavát – szigettel és igazi „sóhajok hídjával", melynek hajdan volt elődje bizonyára igazán szép, ugyanakkor kellően intim történeteket mesélhetne az arra sétálónak.

A tóhoz közel, déli irányban megtaláljuk az M40. utat (régi országút). Átvágva rajta, a vasútvonal irányába tartva elhaladunk a valamikori Szapáry kastélyból egyedüli mementóként árválkodó kerítés maradvány mellett, amelynek kovácsoltvas kapuja máig méltán védett, hiszen a régi mesterek míves munkáját dicséri.

Újabb bő kétszáz métert megtéve, megpillantjuk a város legbecsesebb műemlékét, az alberti katolikus temetőben lévő Szapáry-sírkápolnát, ami Ybl Miklós tervei alapján, 1860. körül épült.

A kápolna teljes restaurálására (benne a Lotz Károly festette mennyezeti freskóval) sor került az ezredfordulón, s így manapság igazi ékszerdobozként fogadja látogatóit.

A Pesti (M40 számú) útra visszatérve, Cegléd irányában néhányszáz méternyire elérjük az alberti evangélikus templomot, majd a tőszomszédságában lévő parókiát. Ebben az épületben (a lelkész gyermekeként) látta meg a napvilágot 1742-ben Tessedik Sámuel, „a hazai népművelés úttörője, a magyar róna fáradhatatlan, áldott munkása".

Emlékét az épület falán dombormű, a mellette álló evangélikus óvoda előtt pedig mellszobor őrzi.

Albertirsa büszke Tessedikre. Így manapság számos városi rendezvény kapcsolódik hozzá. Róla nevezték el a 2002. óta a tavaszi időszakban megrendezésre kerülő Albertirsa-Mikebuda-Albertirsa félmaratoni távú futóversenyt.

Városi rendezvényekről szólván, feltétlenül említést érdemel az 1999. óta rendre megtartott Szent Iván Éji Tűzgyújtás, a községegyesítés időpontjához (szeptember 6.) igazodó Városnap és az Adventi vásár.

Mindhárom programnak az Erzsébet tér ad otthont.

A „Klasszikus Citroen Találkozó" kétévente, a Szent Iván Éji sokadalomhoz illeszkedve, míg a nemzetközi fúvószenekari találkozó minden harmadik esztendőben hívogatja az érdeklődőket.

Albertirsa 2013. július 1-én ünnepelte várossá avatásának 10. évfordulóját. Ennek a jeles évfordulónak méltó emléket szeretett volna állítani, s ezért a Város központjában lévő tér parkká fejlesztését határozta el. Az így létrejött park, amely a város hihetetlen széleskörű összefogásának köszönheti születését, a MIRELITE PARK nevet kapta, hogy méltó emléket állítson a magyar gyorsfagyasztott iparnak, hisz ez a technológia az egyik legfiatalabb tartósítási eljárás. A park elnevezése ezt a kötődést szimbolizálja, a város jelentős gazdasági teljesítményét adó gazdaságával. Azzal a gazdasági potenciállal, amelyet a MIRELITE MIRSA Zrt-n és az AQUARIUS AQUA KFT-n kívül számos adományozó teljesítménye biztosít. 

24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább