A talaj is él!
Amikor ezeket a sorokat írom, már lehullottak a levelek a parkok, a kertek fáiról és bokrairól, elnyíltak a legkésőbbi virágok és a gondos kertészek elvégezték mindazokat a munkákat, amelyek a jövő évi tavaszt készítik elő. Engedelmükkel ezért most egy olyan kérdésről szólnék, amelynek a megtárgyalására tavasztól őszig nem igen jut időnk, és ez a talajerő-gazdálkodás problémája.

Növényeink – nagyon ritka kivétellel - a termőtalajban gyökereznek és növekedésük, szaporodásuk, virágzásuk, de még egészségi állapotuk is szoros kapcsolatban áll a talaj minőségével, szerves- és tápanyag ellátottságával, vízháztartásával, megműveltségével. Célszerű volna tehát a talajerő-gazdálkodás kérdésével többet, alaposabban, a helyi természeti viszonyokat figyelembe véve foglalkoznunk.

A termőtalaj egy rendkívül bonyolult, 3x3 fázisú közeg, amely létrejön, fejlődik, egy idő múlva hanyatlik és végül elpusztul, vagyis az élőlények valamennyi jellegzetességét viseli, kivéve a szaporodást. A föld, a termőtalaj nem nő és nem csökken, területe, mennyisége állandó - ez különbözteti meg a többi élőlénytől. 
A 3x3 fázis pedig a következő:
 
A talaj szervetlen anyagokból (őskőzet, homok, kavics, agyag), szerves anyagokból (humusz, korhadó növényi részek) és élőlényekből ( mikroorganizmusok, lárvák, rovarok, kisebb emlős állatok) áll.
 
A talajt szilárd (kő, kavics, talajmorzsa), cseppfolyós (víz) és légnemű (levegő) halmazállapotú anyagok alkotják.
 
A talaj elemei között állandó, folyamatos fizikai (felaprózódás, tömörülés), kémiai (pH érték változása, oldódás, kötődés) és biológiai (korhadás, humusz képződés és lebomlás) megy végbe.
 
A gondos kertész, a jó gazda figyelemmel kíséri a talajban végbemenő folyamatok hatását a növényállományon és agrotechnikai módszerekkel beavatkozik azok kedvezővé tételébe. 
A talajművelés, a gyomtalanítás, a vízgazdálkodás mellett a legnagyobb figyelmet a tápanyag ellátás követeli. A növényeknek szerves tápanyagokra van szükségük. A szerves trágyák közül a legkiválóbb az érett istállótrágya, amely harmonikusan tartalmaz szerves anyagokat, makro- és mikro tápanyagokat is. A mi állatállományunk által termelt istállótrágyák közül sorrendben a legértékesebb a szarvasmarha, a juh, ló és a sertéstrágya, de homokkal, fűrészporral, tőzeggel keverve jól használható a baromfi, a házinyúl, a galamb szilárd ürüléke is. A felhasználandó mennyiséget a növényállomány igénye, a talaj kultúrállapota és a trágya érettsége határozza meg. Az istállótrágya használatával végzetes hibát nem lehet elkövetni, a szakszerűen kezelt és érlelt trágya – ha nincsenek benne káros vegyszermaradványok (gyomirtó szer, gyógyszer, egyéb kemikália) – elbomlik és a benne levő tápanyagokat a növények hasznosítják. Ma már a kereskedelem szárított, zsákolt marhatrágyát is hoz forgalomba.
 
Jól használható szerves trágya az érett komposzt, amely főként a humuszpótlást szolgálja, ezért teljes hatást csak műtrágyával dúsítva fejt ki. Ugyancsak kedvező hatású a rostos tőzeg, amelynek főleg a víztároló hatása előnyös, tápanyag tartalma azonban csekély.
 
A műtrágyák csak tápanyagokat tartalmaznak különböző arányokban és összetételben, ezért ezeket igen körültekintően kell használni, de hozzáértő kezekben áldást hoznak a park és a kert növényeire! Egyes műtrágyák csupán egyféle tápelemet tartalmaznak, de vannak két, sőt három komponensű műtrágyák és mikroelemekkel dúsított, un. komplex műtrágyák is.
 
A három makro-tápanyag hatását röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:
 
A nitrogén könnyen oldódó és ezért gyorsan ható tápanyag, amely a vegetatív szervek (hajtás, levélzet) kifejlődését segíti elő, de roboráló hatása következtében kedvező a növényállomány egészségi állapotára is. A nitrogén műtrágyákat tavasztól őszig kell kiszórni és sekélyen beművelni a talajba. Ősszel csak annyi nitrogén-műtrágyát szórjunk ki, amennyi a talajba kerülő szerves növénymaradványok elkorhadásához szükséges.
 
A foszfor lassan oldódó tápanyag, ezért a foszfát műtrágyák kiszórásának ideje ősszel van. Az ekkor kiszórt műtrágya a tél folyamán feloldódik és tavaszra a gyökerek által behálózott talajrétegbe jut. A foszfor a virágok megtermékenyülését segíti el és a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét fokozza.
 
A kálium a cukor képződését, a szín, íz és illatanyagok kialakulását segíti elő. A káli-tartalmú műtrágyákat ősszel vagy kora tavasszal kell használni, mert lassabban oldódnak a nitrogénnél, de gyorsabban a foszfornál. A kerti növények jelentős része káli-igényes, ezért egyes talajtípusoknál (homok) a nagyobb mennyiségű káli-műtrágya használata kívánatos.
 
A három makro-elemen kívül a növényeknek szükségük van kisebb mennyiségben mikro-elemekre is. 
Ezek közül a legfontosabbak: a vas, a magnézium, a bór, a cink, a mangán, a réz, stb. Ezek hiánya különböző rendellenességeket idéz elő, a levelek sárgulása pl. legtöbbször a vashiányra utal. Mikro-elemeket tartalmazó készítmények kereskedelmi forgalomban kaphatók.
 
A talaj is él! Az időjárás, a talajművelés módja, a növények állapota és tömege következtében a fizikai, kémiai és biológiai állapota állandó változásnak van kitéve, ezért elengedhetetlen, hogy a talajt időnként laboratóriumban megvizsgáltassuk és a talajművelést, a trágyázást ennek alapján folytassuk.
 
Bálint gazda
24. alkalommal díjazták a legvirágosabb magyar településeket
Több, mint 300 település közül idén Veszprém és Lajoskomárom nyerte el a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny fődíját... tovább
Európai díjkiosztó ünnepség Podcetrtekben
Európa kilenc országának és több mint háromszáz képviselőjének részvételével a szlovéniai Podcetrtek településen ünnepélyes keretek között... tovább
Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese... tovább