A talaj is él!
Amikor ezeket a sorokat írom, már lehullottak a levelek a parkok, a kertek fáiról és bokrairól, elnyíltak a legkésőbbi virágok és a gondos kertészek elvégezték mindazokat a munkákat, amelyek a jövő évi tavaszt készítik elő. Engedelmükkel ezért most egy olyan kérdésről szólnék, amelynek a megtárgyalására tavasztól őszig nem igen jut időnk, és ez a talajerő-gazdálkodás problémája.

Növényeink – nagyon ritka kivétellel - a termőtalajban gyökereznek és növekedésük, szaporodásuk, virágzásuk, de még egészségi állapotuk is szoros kapcsolatban áll a talaj minőségével, szerves- és tápanyag ellátottságával, vízháztartásával, megműveltségével. Célszerű volna tehát a talajerő-gazdálkodás kérdésével többet, alaposabban, a helyi természeti viszonyokat figyelembe véve foglalkoznunk.

A termőtalaj egy rendkívül bonyolult, 3x3 fázisú közeg, amely létrejön, fejlődik, egy idő múlva hanyatlik és végül elpusztul, vagyis az élőlények valamennyi jellegzetességét viseli, kivéve a szaporodást. A föld, a termőtalaj nem nő és nem csökken, területe, mennyisége állandó - ez különbözteti meg a többi élőlénytől. 
A 3x3 fázis pedig a következő:
 
A talaj szervetlen anyagokból (őskőzet, homok, kavics, agyag), szerves anyagokból (humusz, korhadó növényi részek) és élőlényekből ( mikroorganizmusok, lárvák, rovarok, kisebb emlős állatok) áll.
 
A talajt szilárd (kő, kavics, talajmorzsa), cseppfolyós (víz) és légnemű (levegő) halmazállapotú anyagok alkotják.
 
A talaj elemei között állandó, folyamatos fizikai (felaprózódás, tömörülés), kémiai (pH érték változása, oldódás, kötődés) és biológiai (korhadás, humusz képződés és lebomlás) megy végbe.
 
A gondos kertész, a jó gazda figyelemmel kíséri a talajban végbemenő folyamatok hatását a növényállományon és agrotechnikai módszerekkel beavatkozik azok kedvezővé tételébe. 
A talajművelés, a gyomtalanítás, a vízgazdálkodás mellett a legnagyobb figyelmet a tápanyag ellátás követeli. A növényeknek szerves tápanyagokra van szükségük. A szerves trágyák közül a legkiválóbb az érett istállótrágya, amely harmonikusan tartalmaz szerves anyagokat, makro- és mikro tápanyagokat is. A mi állatállományunk által termelt istállótrágyák közül sorrendben a legértékesebb a szarvasmarha, a juh, ló és a sertéstrágya, de homokkal, fűrészporral, tőzeggel keverve jól használható a baromfi, a házinyúl, a galamb szilárd ürüléke is. A felhasználandó mennyiséget a növényállomány igénye, a talaj kultúrállapota és a trágya érettsége határozza meg. Az istállótrágya használatával végzetes hibát nem lehet elkövetni, a szakszerűen kezelt és érlelt trágya – ha nincsenek benne káros vegyszermaradványok (gyomirtó szer, gyógyszer, egyéb kemikália) – elbomlik és a benne levő tápanyagokat a növények hasznosítják. Ma már a kereskedelem szárított, zsákolt marhatrágyát is hoz forgalomba.
 
Jól használható szerves trágya az érett komposzt, amely főként a humuszpótlást szolgálja, ezért teljes hatást csak műtrágyával dúsítva fejt ki. Ugyancsak kedvező hatású a rostos tőzeg, amelynek főleg a víztároló hatása előnyös, tápanyag tartalma azonban csekély.
 
A műtrágyák csak tápanyagokat tartalmaznak különböző arányokban és összetételben, ezért ezeket igen körültekintően kell használni, de hozzáértő kezekben áldást hoznak a park és a kert növényeire! Egyes műtrágyák csupán egyféle tápelemet tartalmaznak, de vannak két, sőt három komponensű műtrágyák és mikroelemekkel dúsított, un. komplex műtrágyák is.
 
A három makro-tápanyag hatását röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:
 
A nitrogén könnyen oldódó és ezért gyorsan ható tápanyag, amely a vegetatív szervek (hajtás, levélzet) kifejlődését segíti elő, de roboráló hatása következtében kedvező a növényállomány egészségi állapotára is. A nitrogén műtrágyákat tavasztól őszig kell kiszórni és sekélyen beművelni a talajba. Ősszel csak annyi nitrogén-műtrágyát szórjunk ki, amennyi a talajba kerülő szerves növénymaradványok elkorhadásához szükséges.
 
A foszfor lassan oldódó tápanyag, ezért a foszfát műtrágyák kiszórásának ideje ősszel van. Az ekkor kiszórt műtrágya a tél folyamán feloldódik és tavaszra a gyökerek által behálózott talajrétegbe jut. A foszfor a virágok megtermékenyülését segíti el és a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét fokozza.
 
A kálium a cukor képződését, a szín, íz és illatanyagok kialakulását segíti elő. A káli-tartalmú műtrágyákat ősszel vagy kora tavasszal kell használni, mert lassabban oldódnak a nitrogénnél, de gyorsabban a foszfornál. A kerti növények jelentős része káli-igényes, ezért egyes talajtípusoknál (homok) a nagyobb mennyiségű káli-műtrágya használata kívánatos.
 
A három makro-elemen kívül a növényeknek szükségük van kisebb mennyiségben mikro-elemekre is. 
Ezek közül a legfontosabbak: a vas, a magnézium, a bór, a cink, a mangán, a réz, stb. Ezek hiánya különböző rendellenességeket idéz elő, a levelek sárgulása pl. legtöbbször a vashiányra utal. Mikro-elemeket tartalmazó készítmények kereskedelmi forgalomban kaphatók.
 
A talaj is él! Az időjárás, a talajművelés módja, a növények állapota és tömege következtében a fizikai, kémiai és biológiai állapota állandó változásnak van kitéve, ezért elengedhetetlen, hogy a talajt időnként laboratóriumban megvizsgáltassuk és a talajművelést, a trágyázást ennek alapján folytassuk.
 
Bálint gazda
2016-ban is díjazták a legvirágosabb településeket
November 18-án, Kaposváron osztottuk ki Virágos Magyarország 2016 díjakat és különdíjakat. Elismerésben részesültek... tovább
Mosonmagyaróváron és Dunakilitin járt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének zsűrije
2016 júliusában huszonhatodik  ... tovább

Mert közös a Világunk - Környezetszépítő akció az esélyegyenlőség kertjében
Öt éve sikeres a Városgondnokság  ... tovább